Varosvédők

Keresés

A tartalomhoz

Értékek

Városunk

1./ Kálvária-kápolna

A Kálvária-kápolnát III. Almásy János építtette a fájdalmas szűz tiszteletére azért, hogy a kápolna a halom körül elterülő akkori katolikus temetőnek méltó dísze legyen. Az építkezés 1756-tól 1761-ig tartott. A kápolna 1948-tól vált állandó misés hellyé. Törökszentmiklós legrégebbi épülete barokk stílusban épült, és 2011-ben lesz 250 éves


2./ Honvéd emlékmű

A síremlék Eigner Nándor akkori törökszentmiklósi katolikus káplán kezdeményezésére közadakozásból épült sóskúti kőből, a kivitelező a Gerendai Antal és Fia cég volt. A síremlék felirata: "Az 1849. szolnoki csatában megsebesült és itt eltemetett honvédek emlékének állítá T-Sz-Miklós közönsége 1898." A költségek 746 forint 96 krajcárt tettek ki. A síremlék alatt 46 honvéd alszik örök álmot, köztük egy olasz katona is nyugszik


3./ A legrégebbi kereszt

Legrégebbi kőkeresztünket 1827-ben állíttatta Pozderka István, aki a katolikus hívek számára alapítványt is hozott létre. A híres katolikus jótevő sírja ma is megvan a római katolikus temetőben, s városunkban utcát is neveztek el róla.

4./ Szentháromság római katolikus főtemplom

A kereszt neo-román-gót stílusban 1898-1900 között épült, a templomot Aigner Sándor budapesti építész tervezte, és Vaskovics Antal ceglédi építőmester építette. Az alapkövet 1898. április 12-én tették le, a következő év június 25-én pedig már a kereszt is rákerült a templomra. 1900. június 10-én, szentháromság vasárnapján áldotta meg Debreczeni János egri apátkanonok, egykori törökszentmiklósi káplán. A régi templom lebontása és az új felépítése 130 ezer akkori forintba került. A templom építésére a legnagyobb adakozók Pánthy Endre választott püspök, egri nagyprépost kanonok (25 ezer forint), valamint Csató József földműves és felesége Orosz Ilona (20 ezer forint) voltak. A közfal is ekkor épült a régi templom tégláiból. A harangozóház felőli torony áll a hagyomány szerint a török minaret helyén. A templom magassága 58 méter a kereszt csúcsáig, hossza 50 méter, belső szélessége 21,6 méter. A fő- és kereszthajó magassága 15,7 méter. A templom építésekor dr. Rétay Gyula volt a plébános, aki az új templom építésének egyik fő kezdeményezője. A templom felépítéséhez szükséges óriási összeg több mint felét kitartó munkájával egyedül ő gyűjtötte össze. Hamvai Pánthy Endrééhez hasonlóan a katolikus templomban nyugszanak


5./ Volt Pánthy Endre Leánynevelő Intézet

Ma a Kölcsey Ferenc Általános Iskola alsó tagozatos épülete. Törökszentmiklós - a régi vasútállomás épületét nem számítva - első emeletes épülete 1879-1880 között épült fel Benkó Károly tervei alapján. Az iskolát Pánthy Endre volt törökszentmiklósi plébános, egri kanonok építtette, teljesen berendezte, majd alapítvánnyal is ellátta. Mindezek összesen a becslések szerint kb. 160 ezer akkori forintba kerültek. Az épület felszentelését 1880. szeptember 8-án maga az iskolaalapító végezte. 1885-ben 10 ezer forint költséggel Pápai Antal tervei alapján egy nyugati szárny is épült a növekvő gyermeklétszám miatt. Mindezekért 1885-ben Törökszentmiklós díszpolgárává választották meg a miklósiakat örökre szívébe záró Pánthy Endrét, aki később kívánsága szerint szeretett városunkban találta meg az örök nyugodalmat. Az intézet, vagy ahogy a népnyelv hívta, a zárda főbejárata a templommal szemben volt egészen az 1960-as évek közepéig, mikor megszüntették az épület-hozzáépítés miatt


6./ A római katolikus plébánia

Neobarokk stílusban 1928-ban építették fel a Nagy testvérek tervei alapján Alföldy József és Sípos István építési vállalkozók. A díszes épület 160 ezer pengőbe került, amelynek építésekor Novák Sándor volt a plébános.





7./ Szentháromság szobor

A szoborról nincs sok tudomásunk, egy biztos, egy 1891-es egyházi leltár már tartalmazza meglétét. Minden bizonnyal egy Nagy járvány elültekor, végetértekor emelték hálából őseink. Érdekesség, hogy a szobor sokáig a Pánthy (ma Hunyadi) téren állott, csak 1970 körül került át mai helyére, a templomtérre.




8./ Nepomuki Szent János szobor

A szobrot Líbor János készíttette barokk stílusban 1778-ban. Mivel a szent a hajósok, hidak, vizek védőszentje, utal az egykor a Kossuth út északi oldalán ("partalja") folyó Tisza-mellékágra, a Tinókára is.






9./ Szűz Mária-szobor

Legrégebbi köztéri szobrunk, 1755-ben készült szintén barokk stílusban. Eleinte a templomtéren állott, majd valamikor kb. a két világháború között került a plébánia kertjébe, hogy 2000 június 18-ra, Törökszentmiklós millenniumi napjára, immár restaurálva újra az átalakított, megszépült térre kerüljön vissza.




10./ A tűzoltótorny

1896-ban építette Hoffmann György helyi építőmester a magyar államiság ezer éves évfordulójának tiszteletére. A megrendelő az önkormányzat és az önkéntes tűzoltótestület volt. Ezen jeles épületünk emlékeztet bennünket az országosan is az elsők között, 1875-ben létrejött törökszentmiklósi önkéntes tűzoltótestületre, amely városunk egyik legelismertebb egylete volt. 2004-ben az egyesület újjáalakult, így újra feléledt a több, mint 130 éves tűzoltóhagyomány Törökszentmiklóson.




11./ A volt városháza

Eleinte községháza, hiszen Törökszentmiklós 1872 és 1952 között nagyközség - igaz az ország legnagyobb nagyközsége - volt. Óriási épülete ifj. Nagy Károly budapesti építész tervei alapján, Steiner József aradi fővállalkozó kivitelezésében épült 1908-1909-ben. Az új városháza építésének fő szorgalmazója a Kossuth szobor felállítását is kezdeményező Szabó István rektor volt. A földszinti részt már az építési tervben is üzlethelyiségeknek szánták. A régi városháza 2009-ben lesz pontosan 100 éves. Az épületben jelenleg a Művelődési Központ és a Könyvtár működik. Világnézettől függetlenül minden párt és képviselő támogatja a polgármesteri hivatal és az önkormányzat visszaköltözését városunk legpatinásabb világi épületébe. Reméljük ez már egy kívül-belül megfelelően felújított, megújult, önmagához és a városhoz méltó, szép szecessziós díszeit újra megmutató épületbe fog történni.

12./ Első állandó mozi

Lukács József 1913-ban alapította Törökszentmiklóson mozgóképszínházát, ahogy az egykori nyelvezet nevezte a mozit. Fia Miklós 1927-ben építtette fel 36 ezer pengő költséggel a mai épületet, amely 300(!) személy befogadására volt alkalmas. Az épületben jelenleg kulturális rendezvények színtere, amelyben mozi is működik.




13./ A volt polgári fiúiskola

Ma Petőfi Sándor általános iskola. 1927-ben épült fel Homoródi Nagy Lajos tervei alapján. Az építőmesterek Alföldy József és Sípos István voltak, akik 1928-ban a katolikus plébániát is építették. Az építkezés költségei 3 milliárd koronát tettek ki.



14./ A régi vasútállomás

Bécsi tervek alapján a Tiszavidéki vasúti társaság építtette 1857-ben angol romantikus stílusban. Szolnok és Debrecen között még 3, a miklósihoz szinte teljesen hasonló állomás készült el ebben a formátumban, Kisújszálláson, Kabán és Hajdúszoboszlón. Ezek közül csak a szoboszlói állomás maradt meg, a régi miklósi állomás ikerállomásaként. Az építési munkálatokat 1857-ben a pesti Braun Józsiás és fiai cég végezte. Ma az épület vasúti dolgozók lakásaiként szolgál.


15./ A volt királyi járásbíróság

Az épületet Homoródi Nagy Lajos tervei alapján Nagy Károly, Lipták János és Fratricsevics Ernő építették 1927-ben. A járásbíróság a háború után járási tanáccsá vált, ma pedig a Bercsényi Miklós gimnázium kollégiumának ad otthont. Az építés idején Erdélyi Kálmán volt a főjegyző, Bakondi András a főbíró, akik irányítói voltak a nagyszabású építkezésnek.



16./ A Kossuth-szobor

Jász-Nagykun-Szolnok vármegye első Kossuth-szobra, 1904. október 23-án került felállításra több ezer fős népünnepély keretében, amelyet Kossuth fia, Kossuth Ferenc is megtisztelt jelenlétével. Az alkotó a kor ismert, és elismert művésze Horvay János volt, a költségek 14 ezer koronát tettek ki. Ez városunk első világi szobra. A felállítást Szabó István rektor kezdeményezte. A szoboravatás 100 éves évfordulóján a városvédő és-szépítő egyesület is szobrot állított, Gácsi Barna törökszentmiklósi szobrászművész Az élet kútja nevű szoborkompozícióját, és egyesületünk megjelentette a törökszentmiklósi Kossuth-szobor története című kiadványt is.





17./ A Hősök szobra

Az I. világháború 925 elesett törökszentmiklósi katonájára emlékezik, vitéz Székely Károly alkotása. Az avatóünnepséget 1928. október 7-én tartották meg. A korabeli sajtó szerint ez az ország legszebb(!) első világháborús emlékműve.





18./ A református templom

Alapkövét 1787. október 2-án rakták le, és két év után 1789. október 25-ére már el is készült. A templom Rábel Károly gyöngyösi építész tervei alapján későbarokk stílusban a szentháromság egy isten dicsőségére. A templom építése 11.019 váltóforint 87 dénárba került, ez kb. 740 ökör ára volt akkor. Az építkezés során 588 ezer téglát használtak fel. A templomépítés idején Fazekas István volt a lelkész. Az építkezés fő támogatója ifj. Döge István főbíró és az esküdtek, Kalocsa Mihály, Botlik János, Lőrinczi Mihály, Szabó Gergely és Vida István voltak. 1881-ben egy villámcsapás erősen megrongálta a templomtornyot. Az egyház és a város összefogott, s ekkor készült el a torony a ma is látható formában. A torony tehát 1882 óta tűzőrségi megfigyelőhely is volt, toronyőri szobával. Erre a célra a város 3390 forint 92 krajcárt adott az eklézsiának. A tornyot akkor meg is magasították, a toronygomb és a vitorla aranyozási költségeit Sánta Sámuel fizette ki. Vadai Ferenc akkori lelkész leírást készített Törökszentmiklós 1882. évi közállapotáról, amelyet a toronygömbbe helyeztek. Ez a leírás teljes egészében olvasható a 2007. évi törökszentmiklósi kalendáriumban

19./ A víztorony

Az oszlopsoros "csarnokalja" vagy régi nevén bazársor és a Kossuth tér, a város főtere, 1928-ban kapta mai formáját. A Kossuth-szobor és Hősök szobra ekkor került mai helyére, majd néhány év múlva ostorfákkal ültették be a teret. Érdekesség, hogy a Kossuth-szobrot át akarták helyezni a virágkertbe, ami a mai Székács Szakközépiskola helyén volt, végül a szobor és térrendezés mai formájára egy országos hírű képzőművészekből álló bizottság tett javaslatot. Tagjai voltak: vitéz Székely Károly a Hősök szobra alkotója, Pásztor János szobrászművész, és Ligeti Miklós a Képzőművészeti Szövetség Elnöke. A víztorony az elmúlt évtizedek alatt a város egyik jelképévé vált. Építési munkái 1926-ban kezdődtek meg Lipták János tervei alapján. Mind a Kossuth tér, mind a „csarnokalja” mind a már használaton kívüli víztorony megérett a felújításra, szépítésre, reméljük ez is elkövetkezik a közeljövőben, mint ahogy a teret körbevevő épületek megszépítése is az előttünk álló évek feladata.


20./ Az első törökszentmiklósi gőzmalom


Mai Alföldi Gabona helyén épült az 1880-as években, Törökszentmiklós legelső gőzgépet használó malma. A még vascsőkéménnyel ellátott régi malmot Knopf építette. Az itt készített miklósi liszt rendkívül népszerű volt, híre az országhatáron túlra is eljutott.



21./ Téglagyár

1890-ben alapították, amely a tégla mellett cserepet is gyártott. Az épületegyüttes első részét az első kéménnyel lebontották, a kelet felöli rész a másik kéménnyel azonban ma is látható. Az alkalmazott égetési technológia, amely a mai napig működőképes, ipartörténeti jelentőséggel bír. Az épületegyüttes ipari műemlék jellegű, bízunk benne a közeljövőben erre vonatkozóan is lesznek előrelépések.



22./ Villanytelep

A téglagyár épületeitől délre lévő villanytelepet 1908-1909-ben építették, bár pecsétjén 1908-as évszám látható. Maga a villanytelep a kor emberének nagy-nagy csodálkozására egyszerre több száz helyen biztosította az elektromos ellátást. 1909. október 31-én, a Városháza (akkori Községháza) avatási ünnepségével egy időben lett üzembe helyezve. Az átadáson Jász-Nagykun-Szolnok vármegye akkori főispánja Zsadányi és Törökszentmiklósi dr. gróf Almásy Imre a Szenttamáson lakó főnemes kapcsolta fel ünnepélyes keret közt városunkban a villanyt. Ma a téglagyár kiszolgáló épületeként funkcionál.

23./ Almásy-kastély

A török hódoltság korában lakatlanná vált Szenttamás-pusztát az Almásy család telepítette be újra, ők 1716-ban és 1720-ban szereztek birtokjogot a Törökszentmiklóst környező területekre. Az örökváltsági szerződés megkötése után a Szenttamási-pusztai részt Almásy Imre gróf kapta. A kastély eklektikus stílusban épült 1860-1890 között. A földszintes, teraszos, kilátótoronnyal díszített nyári lakkal kezdték az építkezést. Később épült az emeletes kastély szárny, az önálló gazdasági épülettel, melyet egy nyitott tornác köt össze. A kastélyt 11,5 ha kastélypark övezi. Almásy gróf lányának emeltette hozományként a Kétpó külterületen található másik Almásy-kastélyt. A szenttamási kastély mellett angol telivér ménes működik

Bemutatkozás | Eredményeink | Terveink | 1% | Hírek,események | Városunk | E-mail | Galéria | Oldaltérkép


Vissza a tartalomhoz | Vissza a főmenübe